Spárga

Tavasz a spárgaszezon ideje. A spárgát kertünkben is nevelhetjük! A spárga igényes növény ugyan, de megfelelő körülmények között az egyik legkönnyebben termeszthető zöldségek közé tartozik.

A spárga története

20 ezer évvel ezelőtt már fogyasztották a Nílus völgyében,és legalább ötezer éve termesztésbe vonták. 2 ezer évvel ezelőtt már megjelent a kínai orvoslásban, ahol gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítottak neki.Ismerték az egyiptomiak, a görög és a rómaiak is.

A görög Teophrastos a vad aszparágusz gyűjtését írta le. A görögök afrodiziákumnak tartották, illetve Hippokratész hasmenés és húgyúti problémák, lumbágó kezelésére javasolta.

Ie. 150-ben Cato említi a “Di Agri Cultura”című művében. Leírja ültetését, termesztését és betakarítását. Viszontláthatjuk Pompeji falfestményein is. Idősebb Plinius vizelethajtó hatását emelte ki (“Historia naturalis”). Tavasszal nyersen ették, télire a Tiberis folyó partján termesztett sípokat az Alpok jegén fagyasztották. Julius Caesar olvasztott vajjal fogyasztotta. Apicius romai nemesember a spárga elkészítéséhez javasolta az alábbiakat: Alaposan mosd meg, és főzd meg úgy, hogy a hajtáscsúcs kiáll az edényből.

A középkorban nem foglalkoztak termesztésével. A modern korban afrikai közvetítéssel terjedt el, először Franciaországban (1469), később Németországban (1565) majd Angliában (1538) bukkant fel. A 16. században megjelent a királyi udvarok konyháján.

Észak-Itáliában a spárga ágyások a reneszánsz korban hírnévre tettek szert. Legfőképpen afrodiziákumként hasznosították, és száműzték a zárdák asztaláról. Ugyanakkor gyógyítási céllal alkalmazták, mint gyulladáscsökkentőt és fájdalomcsillapítót. Itáliai ínyencség a párolt spárga sáfránnyal és póréhagymával sütve – De li Sparaci (15. század)

Franciaországban egy 17. századi szakácskönyvben tesznek róla említést először gasztronómiai vonatkozásban. 14. Lajos a zöldségek királyának tartotta, és elrendelte üvegházi hajtatását (1643), hogy egész évben élvezhesse. Halványított termesztését kupacolással majd bakhátas műveléssel az 1750-es években dolgozták ki.

A legrégebbi termesztett fajta, amely az 1860-as évekre datálódik a lila spárga, tudományos nevén Asparagus officinalis ‘Precoc D’Argenteuil’, a neve is utal francia eredetére.

Németországban Stuttgart környékén az 1600-as évektől termesztették, de megmaradt a királyi udvart zöldségének, ezért a “Königsgemüse” névvel illeték. A németeknél a halványított változat terjedt el. 1852-ben. Brauschweigben pedig előállították az első tartósított spárgákat.

Spárga bemutatása

A spárgát (Asparagus officinalis) korábban a liliomfélék (Liliaceae) családjába, manapság a spárgafélék (Asparagaceae) családjába sorolják.

Bojtos gyökérzete raktározó és minden éveben újra képződő szívógyökerekből áll. A több évig élő és folyamatosan vastagodó raktározó gyökerek tenyészcsúcsa évről évre kihajt az öreg, elhalt gyökerek felett. Így a tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. A fásodó gyöktörzs (rizóma) vízszintes helyzetű, és évről évre elágazással növekszik.

Kb. 150 cm magasra növő hajtása minden tavasszal a gyöktörzsből tör elő, bókoló, dúsan elágazó. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak. Ezeket spárgaszárnak nevezzük, amelyek vastagsága elérheti a 2–2,5 cm-t.

Lomblevelei nincsenek, az elágazásoknál, a pikkelyszerű képződmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek, amelyeken 3–6 db, levél alakú szár (fillokládium) képződik. A levelek apró pikkelyekké módosultak.

A spárga kétlaki növény, egy növényen rendszerint csak hím- vagy csak nővirágok képződnek. A csöves virágok egyesével vagy kettesével állnak a szártagokon. Termése vörös vagy barnásvörös, fénylő bogyó (152. ábra).

Termesztésben megkülönböztetünk fehér-, lila- és zöld spárgát. A Gyömbér tanya így mutatja be:  Fehér spárga – bakhát alatt nő, ahol a síp a talaj felszínét repeszti a sípfej, ott kezd kibújni. A fehér spárga a legközkedveltebb, minél frissebb annál ízletesebb. Főzési ideje 12-15 perc. Lila spárga – azonos a fehér spárgával azonban a nappali fény hatására a hegye fokozatosan lilul. Ettől néz ki másként, az íze valamivel aromásabb. Főzési ideje szintén 12-15 perc. Zöld spárga – a föld felett nő. Íze intenzívebb, nem kell megpucolni, finom zsenge sípok. Főzési ideje 10-12 perc.

2 éves spárga növény

Spárga tápértéke

A spárga zárt fejű hajtásait sípjait fogyasztjuk. Szedési ideje április első napjaitól június közepéig tart.

A zöldspárga sípjában található az A-vitamin provitaminja, a karotin (0,2 g/100 g friss anyagban). A spárga sípja tartalmaz tovább B₁-, B₂– és B₆-vitamint. 100 g halványított nyers spárga kevesebb, a zöldspárga több C-vitamint tartalmaz, amely azonban főzéssel bomlik. Jelentős még P-vitamin, cukor, rost, és makro- illetve mikroelem tartalma.

Spárga termesztése kiskertben

A spárga hosszú életű évelő zöldség, amelyet hajtászöldségként vagy szárzöldségként tartunk számon: a zsenge, fiatal hajtásait (sípjait) fogyasztjuk. Bár igényes növény, megfelelő körülmények között az egyik leghálásabb, hosszú távra szóló választás kiskertbe is.

Bár igényes növény, megfelelő körülmények között az egyik leghálásabb, hosszú távra szóló választás kiskertbe is. Egy négytagú család számára 10 tő spárga fedezi az éves mennyiséget, vagy két zacskó spárga mag.

Talaj- és helyigény

A spárga meleg fekvésű, napos területet kíván, és laza, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajban fejlődik legszebben. Kötött, agyagos talajba ne ültessük, mert a gyökerek könnyen rothadnak.

Tápanyag-utánpótlás:

• Ültetés előtt ősszel keverjünk a talajhoz 0,5–1 m³ jól érett istállótrágyát vagy komposztot (100 m²-re számítva).
• Minden évben szükséges a műtrágyás utánpótlás: tavasszal soronként 50 g/m nitrogénes, ősszel pedig komplex NPK (pl. 12-10-18) műtrágya ajánlott.

Szaporítás – magról vagy gyöktörzsről?

• Magról szaporítás: hosszú csírázási idő (3–4 hét), az első betakarításra csak 3 év után számíthatunk.
• Gyöktörzsről (sarjról): megbízhatóbb és gyorsabb – már 2 év után hozamot ad.

A magokat tavasszal védett helyen, cserépben is csíráztathatjuk, majd kiültetés előtt 3–4 ujjnyi növekedés után nagyobb cserépbe ültetjük át őket.

Ültetési távolságok

• Zöld spárga: sortávolság 120 cm, tőtávolság 25–30 cm
• Fehér spárga (halványított): sortávolság 150 cm, tőtávolság 30–40 cm

Zöld spárga esetében nem kell bakhátat készíteni, a sípok a szabadban nőnek, fotoszintetizálnak, és zöld színűek lesznek. Fehér spárga esetében a sípokat földdel kell letakarni (bakhat), így fény nélkül fejlődnek, halvány, zsengébb lesz a hajtás.

Gondozás

• A fiatal töveket rendszeresen gyomláljuk, kapáljuk.
• A bakhátat csak a halványított spárgánál kell alkalmazni: a hajtások kibújásakor emeljünk 30 cm magas földsáncot a tövek fölé.
• Száraz időben – főként június–augusztus között – rendszeresen öntözzük.
• A spárga kétlaki növény, de a termesztéshez hímivarú hibridek (pl. Gijnlim, Thielim, Backlim) az ideálisak, mert nagyobb és vastagabb sípokat nevelnek.

Szedés

• A 3. év tavaszán kezdhető meg a szedés, amikor a sípok elérik a 20–25 cm hosszúságot.
• A betakarítás április elejétől június közepéig tart. A gyorsan növő sípokat akár naponta is szedni kell.
• A sípokat a tövüknél törjük vagy vágjuk le. A fehér spárga esetében a bakhátat kézzel vagy kapával bontjuk meg ott, ahol a sípfej kibújik.

spárgatermeztés bakháton fóliatakarással

Tárolás és felhasználás

A leszedett spárga gyorsan fonnyad, ezért azonnali felhasználás vagy blansírozás és fagyasztás javasolt. A fehér spárgát szedés után hideg vízben érdemes áztatni 3–5 órán át, hogy frissességét megőrizze. Nedves textillel letakarva a sípok pár napig eltarthatók a hűtőben.

Növényvédelem

Bár a spárga viszonylag ellenálló, a hosszú élettartam és a rendszeres betakarítás miatt figyeljünk néhány gyakori kártevőre és betegségre:

Kártevők

• Spárgalégy: a sípok deformálódhatnak, belsejükben rágásnyomok.
• Spárgabogár: a hajtások és levelek károsodnak.

Védekezés: rendszeres megfigyelés, az első kártevők megjelenésekor kontakt rovarölő használata.

Gombás betegségek

• Botrytis (szürkepenész): nedves időben gyorsan terjed.
• Spárgarozsda (Puccinia), Stemphylium: leveleket fertőzi, hajtáselhalást okozhat.
• Fusarium: gyökérrothadás, különösen kötött talajon.

Megelőzés:

• Jó vízelvezetés, vetésforgó, egészséges szaporítóanyag használata.
• Elszáradt növényi részek eltávolítása.
• Bakhátak takarása télire komposzttal.